A legaljasabb munkahelyi viccek egyike, mikor a gyakorlatilag gépjárműjével élettársi kapcsolatban élő, férfiidentitását a kocsijában megtaláló autós kollégán csattan a poénostor. Az ilyen figura viszi autózni első randin a csajokat, és gyűjti bőrmappában a befizetett részletek sárga csekkszelvényeit időrendben. Megérdemli az ilyen az átverést? Lac vicces volt kollégái szerint nagyon is!

Az előző munkahelyemen volt egy csávó, aki olyan büszke volt a zsír új Thaliájára, hogy már a szalonautót is lefotózta mobillal, és egy hétig mutogatta mindenkinek, hogy ilyen lesz az övé is, csak meggypiros metálban, ködfényszóróval. Másfél hónap után egy hétfői napon be is állított a zsírúj kocsival. (Reggel hétre bent volt, csak hogy a belvárosi lakásiroda elé tehesse le, parkolópénzben közel négy rugóért.) Miután megcsodáltuk és megveregettük a vállát, az első adandó alkalommal megfújtuk a slusszkulcsát és beparkoltuk a Westend parkolójába, ami szerencsére 2-300 méterre volt a cégtől. 17:35-kor - persze mindenki bent maradt addig - Robi azzal a sírással vegyülő állati dühvel jött fel, mint amikor Brad Pittnek kinyírják a csaját a Hetedikben. Mi, meg a beavatottak próbáltuk tartani magunkat, de amikor teljes kétségbeesésében azzal jött, hogy ha a kismama felesége ezt megtudja, tutira elapad a teje, az egyik - szintén családos - kolléga megkönyörült rajta és elmondta, hogy nézzen szét a parkolóházban. A srác viszont annyira be volt gerjedve az egy napos verda miatt, hogy nem vette, mi a helyzet és nekiállt vitatkozni, hogy ki lenne olyan hülye, hogy a Westendig lopjon egy nullkilométeres családit gyereküléssel. A végén már mindenkinek győzködnie kellett, hogy tényleg ott van, mi vertük át. Szerinte ez már túlmutatott a viccen, és másnaptól vagy megint busszal járt be, vagy jó messzire parkolt, de a kocsiját még a környező utcákban sem láttuk többet.

A másik esetben pedig egy kollégánk addig beszélt arról, hogy elege van a tizenakárhány éves Almerájából, míg kitettük egy használtautós site-ra fotóval, telefonszámmal. A vicc az egészben az, hogy két napig hívogatták a vevők, mire rájött, hogy tényleg kiment a kocsija eladásra viszont végül tényleg eladta egy érdeklődőnek. Utána állítólag vett egy új autót, de nem verte nagy dobra.(Azt is eladtuk volna persze... :) )

Lassan vége a munkanapnak, indulok haza. Nagyon remélem, hogy az ezüst nyíl ott áll, ahol reggel hagytam.